Hirtelen távozott a Világgazdasági Fórum vezetője, Christine Lagarde-ot akarják a helyére
A pénzügyi visszaélések miatt hirtelen távozó Klaus Schwab káoszt hagy maga mögött a legnagyobb cégeket tömörítő szervezetben.
A pénzügyi visszaélések miatt hirtelen távozó Klaus Schwab káoszt hagy maga mögött a legnagyobb cégeket tömörítő szervezetben.
A miniszterelnök a leköszönő jegybankelnököt a legnagyobbak, vagyis Széll Kálmán, Wekerle Sándor és Popovics Sándor mellé sorolta a tizedik Lámfalussy konferencián elmondott beszédében. Orbán most sem bírta ki sorosozás és migránsozás nélkül, és Donald Trump újrázásán felbuzdulva győzelmet hirdetett a liberális világrend felett.
Idén Christine Lagarde EKB-elnök, az IMF volt vezetője kapta a Lámfalussy-díjat.
Christine Lagarde szerint az „adok-kapok” nem érdeke senkinek, és Trump kész lenne tárgyalni, csak előbb az EU-nak kell virítania valamit.
Mario Draghi jelentéséről is vitáztak az Európai Parlament szakbizottságában. A Patrióták Európáért magyar képviselője kételkedik a versenyképességi stratégia sikerességében.
A júniusi kamatcsökkentés ellenére az Európai Központi Bank döntéshozói tisztában vannak azzal, hogy kockázatos terepen lavíroznak. A bank igyekszik kivonulni a járványválság idején behozott programjaiból, miközben próbálja elérni a jelenleg távlatinak tűnő 2 százalékos inflációs célját.
A kezdeményezés rossz hírbe hozhatja az éppen helyreállítani próbált lengyel jogállamot, hiszen a jegybank elnökének függetlensége alapkövetelmény.
A szakszervezet felmérte a munkatársak véleményét a francia elnökről, aki az IMF éléről érkezett az EKB-ba, és az eredmény lesújtónak bizonyult. A brüsszeli Politico megszerezte a jelentést.
A Financial Times és a Süddeutsche Zeitung is a magyar kormány és az EU Ukrajna támogatása ügyében zajló konfliktusát és alkudozását elemzi. A mai Németország nem képes és nem is hajlandó vezetni Európát, írja az Economist. A Der Standard az éleződő lengyelországi belpolitikai konfliktusokról ír. David Cameron szerint Izraelnek az eddiginél sokkal több segélyszállítmányt kellene beengednie Gázába. A tajvani választás elé írt cikket a Washington Post. A szokásoktól eltérően politikai kérdésben szólalt meg az Európai Központi Bank elnöke. Pert vesztett a WizzAir. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ha elég sokáig elég magasak maradnak az EKB kamatai, elérhető a 2 százalékos inflációs cél az eurójegybank elnöke szerint.
2025-re tehet vissza az EU a hosszú távon célként kitűzött két százalékos inflációs értékhez, de nagyon komoly eredmény, hogy a tavaly októberi 10,6 százalékos drágulás mostanra már megfeleződött – jelentette ki az Európai Központi Bank elnöke.
Christine Lagarde szerint az eurózóna inflációja még nem érte el a csúcsot.
Megugró infláció, recessziós félelmek, a dollárral szemben folyamatosan gyengülő euró, olasz kormányválság, orosz gázszállítások, sokfelé mozgó kötvényhozamok – számos probléma miatt fájhat az Európai Központi Bank (EKB) feje a mostani ülés előtt.
Eltűnt az egydolláros pizza, és a csőd szélére sodródott egy ázsiai ország - és a folyamatnak még messze a vége.
A gazdaság lelassult az év végére, a frissen újraindult szektorokban pedig még nagyobb a kereslet, mint a kínálat.
Az inflációs nyomásnak enyhülnie kell 2022 folyamán - hangsúlyozta Christine Lagarde, aki sajtóértekezletén elismerte: az Európai Központi Bank vezetőinek tanácskozásán szinte kizárólag ez volt a téma.
Tanultunk a múltból, és még egyszer nem követhetjük el ugyanazt a hibát - hangsúlyozta az Európai Központi Bank elnöke. Ennek leginkább az euróövezet sebezhetőbb államai örülhetnek.
Csaknem húsz év óta most először dolgoz ki új stratégiát az Európai Központi Bank, amely a jövőben a digitális euróra és a klímaváltozás elleni harcra koncentrál - mondta exkluzív interjújában a bank elnöke a brüsszeli Politiconak.
Több mint száz neves közgazdász hívta fel a figyelmet arra, hogy a növekvő adósságteher veszélyes lehet.